Hol vagy?

Hol vagy, ki hallod most az én szavam?
Hol vagy, ki akartad, hogy az legyek mi most vagyok?

Nézz le rám és szeress engem,
Szíved, szívembe zárjad,
eggyé válunk egyszer még,
az életem ne szánjad.

Ez volt minden, ez volt éltem,
ez volt, mit magamnak írtam,
és ez volt az utolsó ének,
mert visszavonultam.

fejet hajtok színed előtt, lehajtom a porba,
Itt vagyok, tégy velem bármit,
Uram, meg vagyok "halva".
Uram, ha még sok a dolgom,
segíts magamhoz engem,
Uram, szívem újra tiéd,
Uram, ez mit tehettem.

Uram, láss meg most kérlek.
Uram, láss meg most engem,
Előtted Uram, most is térdre estem.

Halld meg most a szavam, Uram,
Halld meg a kérésem,
halld meg most az én imám,
halld meg könyörgésem.

Most lentről nézek fel reád,
most nem melletted állok,
Lentről kell, hogy lássam,
Mit már sokszor láttam.

A Fény most már itt van,
A Fény most már nem árnyék,
Tiszta, fényes, ragyogó,
s a szívemben vár még.