2008. augusztus 6., szerda

Szeretni valakit('92)


Még csupán látásból ismertelek,
s tudtam, valami megragad,
annyira vágytam rád,
de csak játszottak a szavak.
Próbáltam közeledni,
hogy felfigyeljél reám,
mert szerettelek,
s mikor játszottam veled,
testem reszketett,
s szemem könny fonta át.
Soha nem tudtam eddig
mi az: szeretni,
hogy valakiért epedni,
ennyire remegni,
(S lám, most már én is tudom).
S mégis, néha annyira fájnak,
annyira kínoznak a szavak,
mert nem tudok hazudni,
ha hazugnak is tartanak.
Soha nem tudtam elhinni,
mennyi mindent jelenthet egy férfi,
kit szeretünk,
de most már ezt is tudom.
Amikor talán már álmunk teljesülne,
folyton közbeszól a sors,
mert mi is lenne, ha ez nem történne...
talán az, hogy boldogabbak lehetünk.
s nézd, mégsem megy nekünk.
Én féltem mindig a változástól,
a hirtelen eltávozástól,
a reménytelen sírástól,
az epekedő várakozástól,
de mégis megteszem.
Nekem mennem kellett,
neked menned kellett,
mind a ketten mentünk,
lábunk menetelt.
(De vajon merre visz utunk?)
S hallgat-e még lábunk a szív szavára?
A várva várt találkozást megéljük-e még?
S reméljük-e még? Vagy már minden hiába?
Már csak a szív zokog egymagába.
Valami szorítja torkom, fojtogatja, nem engedi,
az arc torzul, könny pereg, történt valami.
Fáj, valami fáj, belülről jön a szívem felől,
nem az ész, ő nem, a szívnek fáj ez kegyetlenül.
S milyen sok idő lesz, míg fájni fog.
Addig majd mindig arra gondolok:
ugyan, te szív, ne búsulj, nincs miért.
Hisz akit te szeretsz, úgyis visszajön,
ha érez még, ha szeret még,
ha visszahúzza valami.
Tudod, s fáj neked az, hogy gyakran rossz voltál vele.
De vajon ezt megbocsátotta-e?
S vajon meg tudja-e bocsátani még?
Szeretem őt.
Senkit még íly mohón nem szerettem.
Mindig azt veszítem el, akit mindig is kerestem.
S most, hogy megtaláltam végre, nincs sehol.
Amióta egyedül vagyok, egyedül járom a várost,
nem számít semmi már,
sem mi káros, sem mi élettel teli.
De vajon tudja ő? Menj, szólj neki.
Nyugtasd meg őt, s kérd, hogy higgyen neked,
mert a szív az egy, és akit szerethet, az csakis egy szív lehet,
csak is EGY.








Nincsenek megjegyzések: