2008. augusztus 5., kedd

Szeretni...

Azért ment, hogy ő megáldjon. Azért ment, hogy téged lásson. Azért ment, hogy megszeressed, s szíved kitárd, magadba zárd...a világot. Légy hát most már Önmagad, szomorkodni nem szabad. Ez volt írva, így kell lenni, sok embert kell már szeretni. Ezért volt ő sokat nálad, megmutatni, mi rád várhat. Az érzést, mi elvezet, a szívekhez tégedet. Mert a fontos csak te voltál, a többieknek mit sem adtál, ezért tanított ő téged, szeresd meg az eberiséget. Váljál eggyé, váljál azzá, szíved nyisd meg, szólj majd hozzá. Megtalálod a világot, ha őt is már magadban látod. mert ő mindig itt lesz veled, nem engedi el már kezed. És ha sorsod jobbra válna, ne felejtsd őt, ő is árva. És mégis, titeket egy sors vezet, egy, s ezek az emberek, kiknek kell a szeretet. Amerre ment, megszerették, szívét sokan felfedezték,, változik a világ tőle, ő a világ megmentője. Tőle származik a jóság, nem kell semmi, nincs mohóság. A fényben is már magát látja, nem néz hátra, szíve tárva, s így lép bátran a világba.

Nincsenek megjegyzések: