Vártam, hogy rám nézz,
Vágytam utánad,
Csodás az érzés,
Mikor újra látlak.
Szeretem nevetésed,
Szeretem, mi te vagy,
S örülök annak,
Hogy ki van,
TE VAGY.
Az éjszaka a csillagok,
A vágyak, az álmok,
...s én csendben ott állok.
Állok előtted,
Lábam is remeg,
Csodás az érzés,
Hogy Veled lehetek.
Annyira szép az est,
Annyira szép az érzés,
Gyönyörű minden:
szavak...válasz...kérdés...
Mozdulnak a tárgyak,
Minden életre kel,
Feléd nyújtom karom,
S karod rá...felel.
Simogatod arcom,
S én csak nézek reád,
Ölelj magadhoz kérlek,
Időtlen időkön át.
Éljünk csak a mának,
Csak TE vagy,
S csak ÉN vagyok
Néked adom mindazt,
Mindazt, mit adhatok.
(S elfogadom mindazt, mit tőld kapok, kaphatok).
2008. augusztus 5., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése