A villámhoz volt hasonló-mely átszelte az éjszakát
És megígértem, hogy látni fogom Jézust, a reggeli fényen át.
S szerelem mondá:"Fogd kezem, s minden rendben lesz
Ez éjszaka a lelked megmentem."
Szerelem:-Ki tudja honnan született?
-Rádióhullámon hozzám érkezett.
Testembe ugrott, s szájon csókolt:"Vezéreddé elfogadsz?"
S szerelmes csókja ereimbe áramlott,
Vágyam reszketett, s kit okolhatok?
Önmagam, vagy a szemem előtti világot?
Ez lenne édes megmentőm, vagy az álcázott ördög?
Mint eső, mely lecsorog az ablakon,
Úgy szökött szemeimbe a könny...
Amikor nevét kérdeztem, s azt mondta nekem:
Csak az értem újjászülető éli át a végtelent...
2008. augusztus 5., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése